(Fotó: Veres Ákos)
A játékosok menetlevelet kapnak, amivel végigjárják a Bélkő tanösvény állomásait. A játék során izgalmas feladványokat, feladatokat kapnak, a túra ezáltal sokkal tartalmasabbá válik. Megismerik a hegy védett növény- és állatvilágát, a kőzettani felépítését, emellett Magyarország egyik legszebb panorámájában is gyönyörködhetnek.
A menetlevelet a Turisztikai irodánkban a IV. Béla út 38. szám alatt a Gesztenyés kiállítóházban vásárolhatják meg.
A menetlevél ára: 1 200,-Ft/fő
A játék a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által kiadott „Tanösvény a Bél-kőn” (Eger, 2016) című kiadványa alapján készült.
JÁTÉKLEÍRÁS
Kevés település büszkélkedhet olyan különleges és lenyűgöző „háttérrel”, mint Bélapátfalva. A Bél-kő nemcsak a Bükk-fennsíkot határoló „Kövek vonulatának” egyik legértékesebb tagja, hanem Magyarország egyik legkülönlegesebb élővilágát rejtő hegye is.
A hegy szolgáltatta a bélapátfalvai cementgyár számára a cementgyártáshoz szükséges alapanyagot, a bányászatnak köszöntheti a mai, lépcsőzetes sziklás arculatát. „A homlokát ráncoló hegy”- ahogy Szabó Magda írónő ittjártakor fogalmazott - a település egész hangulatát meghatározza.
A ciszterci apátságtól indulva, a kanyargós szerpentinen – tanösvényen - haladva jutunk el a 815 m magasan fekvő kilátóhoz. Az 5 km hosszú, 7 állomásra felfűzött tanösvény bejárásához, az ismertető táblák megtekintéséhez 2-3 óra szükséges.
A tanösvény a Bélkő környékének kultúrtörténetét, a hegy földtani felépítését, növénytársulásait és a sziklagyepek védett növény - és állatvilágát bemutató komplex-típusú tanösvény. Minden állomáson ismertetőtáblát talál a túrázó, aminek tartalmát elolvasva érdekes ismereteket szerezhet.
A hegy tetejére érve páratlan látvány - Magyarország egyik legszebb panorámája - tárul elénk, tiszta időben akár a Tiszáig és a Tátráig is ellátni. A bányaterület, mint holdbéli táj mutatja magát - olyan érzés fog el bennünket a különleges sziklák között, mintha nem is a saját bolygónkon lennénk.
A Bélkő-hegy számtalan izgalmas felfedezni valót tartogat az érdeklődő túrázók számára – mi pedig szeretnénk minél tartalmasabbá, érdekesebbé tenni a tanösvény bejárását, ezért készült el ez a játékunk is.
Az ismertető táblák és a QR kódok által elérhető információk segítségével tölthetik ki túrázóink a menetlevelet – mire a végére érnek, remélhetőleg sok hasznos tudnivalóval lesznek gazdagabbak.
A menetlevelet helyesen kitöltők között 2021. november 3-án sorsolást tartunk, aminek során értékes ajándékutalványokat, szállásutalványokat, és ajándékcsomagokat sorsolunk ki.
Hódítsd meg te is a csúcsot, keresd a menetlevelet a turisztikai irodánkban!
1. ÁLLOMÁS: BÉLAPÁTFALVAI CISZTERCI APÁTSÁG
A Bükk hegységhez tartozó, a „homlokát ráncoló” Bélkő-hegy lábánál, lélegzetelállítóan szép természeti környezetben áll az 1232-ben alapított Bélapátfalvai Ciszterci Apátság, amely Magyarország egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma.
A ciszterci rendet Szent Róbert alapította 1098-ban. Szent Róbert halála Szent Bernát folytatta annak munkáját, megalkotva a Carta Caritatist, a „Szeretet Alkotmányát”, amiben megfogalmazta a rend életének, működésének szigorú szabályait: visszatérés az egyszerű, puritán élethez, tartózkodás a fényűzéstől, pompától.
A szerzetesek nagy tudással rendelkeztek: olvastak, írtak, szántottak, vetettek, mocsarakat csapoltak le, szőlőt és gyümölcsös kerteket műveltek, valóságos mintagazdaságokat hoztak létre.
A Bélapátfalvai Ciszterci Apátságot 1232. május 16-án alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére II. Kilit egri püspök a 815 méter magas Bélkő - hegy lábánál. A középkorban az apátságot Bélháromkútnak nevezték a mellette fakadó források miatt.
(Fotó: Vasas Zoltán)
Az építkezés az akkortájt kedvelt késő román stílusban kezdődött el, erről árulkodik a robosztus, vastag falazat, a bazilikális elrendezés és a bélletes kapu.
A munkálatokat az 1241-es tatárjárás megszakította, korabeli források bizonyítják, hogy a menekülő IV. Béla seregei a templom előtt vívtak meg egy kisebb csatát a tatárokkal.
A vész elmúltával folytatódott az építkezés, a monostorban kisebb cellák, káptalanszobák, konyha, melegedő és fogadószoba is volt. A szerzetesek a forrás vizét égetett agyagcserépből készült vízvezetéken keresztül bevezették a monostorba, ez biztosította számukra a vízellátást. Az apátság körül mindenütt fák, virágok, halastavak tették barátságossá az egyébként vad vidéket.
1289-ben IV. Kun László király seregei felégették a templomot, de később a szerzetesek helyreállították azt. 1495-ben került csere útján Bakócz Tamás, egri püspök (későbbi esztergomi érsek) kezelésébe, és ettől az időszaktól fogva az egri püspökség alá tartozott. A XV. század végére az apátság, - több másikhoz hasonlóan - fokozatosan elnéptelenedett, a monostor falai beomlottak.
1534-ben a református hitre tért Perényi Péter várkapitány elfoglalta az egri püspöki birtokot, amelynek része volt a bélháromkúti apátság is, majd halála után I. Ferdinánd császár szerezte meg azt 1548-ban. Amikor Eger 1596-ban török kézre került, a folyamatos portyázások, harcok során a környék elnéptelenedett, a templom és a monostor elhagyatott rom lett. A XVIII. század elején I. Lipót, Telekessy István egri püspök kérésére, az apátságot és annak birtokait az egri papneveldének adományozta, amelyek 1945-ig a szemináriumhoz tartoztak. A szerzetesek is visszatértek a településre, és 1732-ben megkezdődött az apátság újjáépítése gróf Erdődy Gábor egri püspök támogatásával.
A felújított apátság felszentelése az eredeti titulus szerint Nagyboldogasszony tiszteletére történt, a szentelés alkalmával nagy tisztelettel megemlékeztek a felújítást támogató, időközben elhunyt gróf Erdődy Gábor püspökről, és méltatták érdemeit.
Az apátság közel 800 éves történelme alatt több újjáépítésen, felújításon esett át, - a XIV-XV. szd-ban gótikus stílusban átépítették - így az épületben több művészeti stílus is megtalálható, így pl. a gótikus rózsaablakok, a barokk orgona karzat, a különböző oszlopfők, valamint a késő copf stílusú szószék. Aki napjainkban ellátogat az apátságba, egy latin-kereszt formájú, keresztházas, bazilikás elrendezésű épületet láthat, ahol a nyeregtetővel fedett központi épülettest a főhajót, a keresztházat és a szentélyt foglalja magába. Ehhez csatlakozik a két mellékszentély, az apszisok, valamint a sekrestye.
A ciszterci rend előírásainak megfelelően sem torony, sem harang nem található az apátságban. Berendezése – az oltárok, padok, gyóntatószékek – a barokk korból származik.
(Fotó: Kékesdi L. Gyula)
(Fotó: Skultéti Imre)
A főoltár oltárképe Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja, amelyet Michael József festett 1753-ban. Kimagasló értékű a jobb oldali, déli mellékszentélyben álló Szent Imre oltár, amely Hartmann József kassai szobrászművész 1748-ban készült alkotása: a magyar rokokó művészet kiemelkedő darabja.
Szintén fából készült és aranyozott a késői copf stílusú, XIV. Lajos korabeli szószék, amelynek oldalát bibliai példabeszédeket ábrázoló domborművek díszítik. Az 1775-ben Szabó Ferenc, egri orgonaépítő mester által készült templomi orgona még ma is működőképes – és gyönyörűen szól.
(Fotó: Kékesdi L. Gyula)
A belső tér úgy hat, mintha maga a kőbe foglalt ciszterci szabályzat lenne: a legszükségesebbre való korlátozás, minden hiúság elhagyása, a világosság, a méltóság, fenség és komolyság előtérbe helyezésével. A falak között mintha megállt volna az idő: az ajtón belépve a külvilág zajai, gondjai elcsitulnak, csak a mély csend, a béke, a határtalan nyugalom érzése marad. A boltívek, az oszlopfők, a padsorok rendje harmóniát és rendezettséget sugall, a hatalmas, lenyűgöző terek méltósággal hirdetik a hit, a szellem, az emberi tudás és akarat erejét.
1934-ben kezdődött meg a templom műemléki helyreállítása Lux Kálmán vezetésével, de azt a második világháború félbeszakította. 1953/54-ben folytatódott a helyreállítás, az épület műemléki falkutatását Szakál Ernő kőszobrász restaurátor végezte. A templom külső helyreállítását Dr. Rados Jenő professzor tervei alapján végezték 1964-ben, majd 1964 és 1966 között Valter Ilona régész vezetésével tárták fel a templom déli oldalán álló elpusztult monostor alapfalait.
…A Bélapátfalvai Ciszterci Apátság az a templom, amit mindenkinek látnia kell legalább egyszer az életben…
Most egy kis érdekességet mutatunk nektek: az apátság 3d-s makettjével „játszhattok” – nekünk nagyon tetszik.
2. ÁLLOMÁS: BÜKKERDŐ
A Bélkő-hegyen különböző erdőtársulások élnek, ezek közül egyik a középhegységi, vagy szubmontán bükkös. Sok értékes növényfaj él benne: megtaláljuk itt az egyvirágú gyöngyperjét, a szalagos mügét, a bükksást, és az erdei madársóskát is.
(Egyvirágú gyöngyperje)
(Farkasboroszlán)
(Kardos madársisak)
(Pirosló hunyor)
(Tarka nádtippan)
A tavaszi időszak pedig hagymás-gumós növényekben gazdag: virágzik a hóvirág, a bogláros szellőrózsa, a galambvirág, az ujjas keltike és az erdei szélfű. Védett növényfajok is előfordulnak itt: ilyen a farkasboroszlán, a pirosló hunyor, a madárfészek, a piros- és kardos madársisak, vagy a széleslevelű nőszőfű.
Ugye milyen gyönyörű neveket viselnek ezek a növények?
(Galambvirág)
(Bogláros szellőrózsa)
(Erdei szélfű)
A bükkfa mellett csak elvétve fordul elő a korai- és a hegyi juhar, a magas kőris, és a hegyi szil. A sziklai bükkösök szintén számos értékes növényfajt őriznek: a magyar nyúlfarkfüvet, a hármaslevelű macskagyökeret, a bérci rózsát, a tarka nádtippant.
(Bérci rózsa)
A bükkösök állatvilága is gazdag: legjellegzetesebb lepkéje a nappal is röpülő T-betűs pávaszem. Tavasszal a hímek gyors röpüléssel keresik a nőstényeket, amelyek üldögélve várják a kibocsátott illatanyagaik (feromonok) által odacsalogatott udvarlókat. Romantikus, ugye…?
(T-betűs pávaszem)
A sziklás hegyormot körülvevő erdőkben a harkályfélék szinte összes hazai fajával – mint a kis,- közép és nagy tarkaharkály, illetve a feketeharkály - találkozhatunk. A hamvas küllő – amit ritkán pillanthatunk meg - panaszosan fütyül, az erdő jellegzetes énekű dalnoka az erdei pinty, a cinegék faodvakban, sziklarepedésekben fészkelnek, csakúgy mint a légykapók és a csúszkák. A parányi ökörszem és a vörösbegy a kifordult tuskók gyökerében fészkel legszívesebben.
(Hamvas küllő)
Ha pedig a földre tekintünk, lépjünk vigyázva: főleg eső után találkozhatunk gyakran árnyas, nedves helyeken gyepi békával, erdei békával, barna varanggyal – vagy éppen a kedves foltos szalamandrával.
(Barna varangy)
Vigyázzunk rájuk, védett és hasznos állatok!
3. ÁLLOMÁS: JÁNOS-HEGY
A Bél-kő fehér mészkőszikláinak kőzete a triász földtörténeti időszak középső-felső részében (239-225 millió éve), sekély tengerben keletkezett. A Bükk kőzetei sok millió éven át hegységképző hatásoknak voltak kitéve, melyek eredményeképpen a Bél-kőt alkotó mészkő eredetileg vízszintesen lerakodott rétegei erősen meggyűrődtek, palásodtak, lemezes elválásúvá váltak. Ezek az élére állított kőlapok szépen kirajzolódnak a Bél-kő délnyugati ormán.
(Hármaslevelű macskagyökér)
A Bél-kő földrajzi helyzetéből adódóan két növényföldrajzi körzet – a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk – határán helyezkedik el. Ennek megfelelően mindkét növényföldrajzi tartomány jellemző növényfajai megtalálhatók a hegyen. Láthatunk itt havasi, alhavasi fajokat, mint pl. a havasi ikravirág, a havasi iszalag, a korai szegfű, a hármaslevelű macskagyökér, vagy a buglyos kőtörőfű. Emellett találkozhatunk itt a melegkedvelő kontinentális, szubmediterrán növényfajokkal is, mint a cserszömörce, a gérbics, a völgycsillag, a tarka imola, és a borzas vértő.
(Havasi iszalag)
(Borzas vértő)
Itt is beszélhetünk ritka állatfajokról: mint pl. a nagy fehérsávos lepke, vagy a Bükk hegység egyik legritkább egyenesszárnyú faja, a szerény tarsza, mely a bükkben egyedül a Bél-kőn él.
(Nagy fehérsávos lepke)
A Bél-kő az állatvilág magasabb rendű képviselői számára is kedvelt élőhely. A fali gyík gyakori zsákmánya a legkisebb hazai siklónak, a rézsiklónak. Vigyázat, ez a bronzbarna alapszínű kis kígyó nem tévesztendő össze a viperákkal, amelyek nem itt élnek! Ne bántsuk őket… Az erdei sikló már jóval nagyobb méretű: hossza az egy métert is meghaladja.
Hazánkban minden kétéltű és hüllő védett, bántalmazásuk, zavarásuk tilos!
(Szerény tarsza)
Tavasszal a hegy minden szintje madárdaltól hangos. Hallhatjuk a citromsármány, a zöldike, a kenderike, a barátposzáta, a karvalyposzáta, a gyurgyalagok önfeledt énekét is, és a mezei verebek sokasága repked a fejünk felett.
Hallgassátok most meg pár védett madarunk énekét!
Citromsármány: https://www.youtube.com/watch?v=3GRfxAPBRuY
Zöldike: https://www.youtube.com/watch?v=3MyIeEqIOlM
Kenderike: https://www.youtube.com/watch?v=Fmvb9h7Xlhk
Barátposzáta: https://www.youtube.com/watch?v=xbxe-jHMXKk
Gyurgyalag: https://www.youtube.com/watch?v=oOGaSdu9RLE
4. ÁLLOMÁS: VASBÁNYA-OLDAL
A Bél-kőt alkotó Bükkfennsíki Mészkő Formáció igen jól karsztosodik. (Karszt-jelenségeknek nevezzük a mészkőhegységek felszínén a szénsavas víz oldó hatásának következtében kialakuló formákat – pl.: víznyelő, barlang, ördögszántás, stb.) A felszínén keletkező tarajos bemélyedéseket karrmezőnek, népiesen „ördögszántásnak” nevezik. A kőzet repedésein a mélybe jutó víz nagyobb üregeket, barlangokat is képes kioldani.
(Magyar nyúlfarkfű)
A Bél-kő – földrajzi helyzetéből, valamint az alapkőzete közel függőleges rétegezettségéből adódóan – kedvező élőhelyet biztosít a legkülönfélébb elterjedésű növényfajoknak, ugyanakkor különböző éghajlati korszakok növényfajait mentette át napjainkig. Megtalálható itt pl. a husáng, a magyar nyúlfarkfű, a pannon madárbirs, a Sadler-imola, és a szirti pereszlény, amely csak itt fordul elő hazánkban.
(Szirti pereszlény)
A többi értékes növényfajt is összeszámolva 3 fokozottan védett, 35 védett és 14 lokális értékű növény található meg a hegy lejtőin. Büszkék is vagyunk erre nagyon, arra kérünk benneteket is, hogy óvjátok, védjétek az utatokba kerülő növényeket: ne tapossátok el, és ne szakítsátok le őket!
A Bélkő-hegy páratlan: nincs még egy olyan hegy Magyarországon, amelynek ennyire különleges növényvilága lenne: egy méteren belül megtaláljuk rajta a szubmediterrán és a jégkorszaki maradványfajokat is.
Itt is bemutathatunk nektek két különleges lepkefajt: az égszínkék hangyaboglárkát és a nagyszemes csinosboglárkát.
(Égszínkék hangyaboglárka)
A Bél-kő sziklás élőhelyei több madárfajnak is otthont adnak. Leggyakoribb közülük a lakott területeken is megfigyelhető házi rozsdafarkú, a hantmadár, a barázdabillegető, és a bajszos sármány.
(Hantmadár)
(Bajszos sármány)
A Bél-kő sziklavilágában még a téli időszakban is élénk élet zajlik, ekkor ritkán látott állatfajokat is láthatunk: ilyen a havasi szürkebegy, a fenyőrigó, a léprigó, a meggyvágó, a csonttollú, és a hajnalmadár.
(Meggyvágó)
(Havasi szürkebegy)
EXTRA TIPP A JÁTÉKHOZ: KERESD MEG AZT A HELYET, AMI A FOTÓN SZEREPEL, ÉS KÉSZÍTS MAGADRÓL SELFIE-T A KÉT JEL KÖZÖTT! - PLUSZ PONTOT ÉR A FOTÓ!
5. ÁLLOMÁS: PALABÁNYA (geológiai bemutatóhely, és pihenőhely)
A cementgyártás alapanyaga – a mészkő mellett – az agyag vagy agyagpala. Ezen a területen a középső-felső-triász korú sekély tengeri Bükkfennsíki Mészkő Formáció (239–225 millió éves) mellett közvetlenül a jóval később keletkezett jura időszaki mélytengeri agyagpala, a Lökvölgyi Formáció (157–154 millió éves) helyezkedik el. Ezt a kőzetet az 1960-as évekig fejtették a cementgyár számára. Az első palabánya a hegy északi oldalán volt, ennek kimerülése után létesítették a II. számú palabányát.
(Baranyi István remete síremléke)
A mészkőfal nyugati részén látható hosszanti üreg a hajdani ejtőakna maradványa: ezen „ejtették” le az itt kibányászott agyagpalát a Palavágat szintjére, ahol előtörőben aprították, majd föld alatt, a vágaton keresztül lóvontatású csillékkel szállították ki a Bél-kő északi oldalára. Innen a mészkővel együtt kötélpályán jutott el a régi cementgyárba.
Ha figyelmesen nézelődtök, különleges kőzetet figyelhettek meg: a geológusok által Bükkzsérci Mészkő Formációnak nevezett kőzet legszembetűnőbb jellemzője az ooidok jelenléte. Ezek milliméteres, apró koncentrikus gömböcskék, melyeket a hullámzó, áramló vízből vékony rétegekben kiváló mészanyag épít fel. Más néven ikrakőnek is hívják őket.
(Ooid kőzet)
Ez az állomás egy pihenőhely is – ha megfáradtatok, kicsit meg is pihenhettek itt, hogy aztán újult erővel vághassatok neki újra a csúcs meghódításának.
EXTRA TIPP: KERESD MEG A FOTÓN SZEREPLŐ PIHENŐPADOT, ÜLJ RÁ, ÉS KÉSZÍTS EGY SELFIE-T MAGADRÓL! - PLUSZ PONTOT ÉR A FOTÓ!
6. ÁLLOMÁS: SZÁSZ-BÉRC
Az út során néhol párna formájú,a Bél-kő fehérlő mészkőszikláitól igen különböző sötétvörösre, barnára mállott, a belsejében sötétszürke kőzetfelszíneket, legömbölyített felületű szikladarabokat találunk. A geológusok párnalávának hívják ezt a típusú kőzetet. Tudjátok, hogyan jött létre? A kiömlő, folyékony, izzó bazaltláva külseje a tengervízzel érintkezve lehűl, ezáltal a lávafolyás felszínén kéreg képződik. Ez a szilárd burok, mint valami cső vezeti tovább a kőzetolvadékot. A megszilárdult lávakígyók – nevükhöz hűen – egymásra dobált párnahalomra hasonlítanak.
A Szász-bérc déli lejtőin sziklahasadékgyepek, szilikát sziklagyepek, sztyepprétek, kontinentális sztyeppcserjések és a melegkedvelő tölgyesek élnek. A sziklahasadékgyepek karakterfaja a nem feltűnő északi fodorka. Ahogy a talajréteg vastagodik, a szilikát sziklagyepek veszik át az uralmat. Jellemző fajai pl. a magyar kőhúr, a sárga kövirózsa, a fehér- és borsos varjúháj, a sárga hagyma, a kék saláta, a zártabb sztyepprétszerű állományokban pedig megfigyelhető a leánykökörcsin, a közönséges napvirág, a borzas peremizs, az ágas homokliliom, a csilláros ökörfarkkóró, a parlagi pereszlény, a kakukkhomokhúr, és a juhsóska. A terület sziklacserjéseinek karakterfajai a sziklai gyöngycserje és a piros madárbirs.
(Magyar kőhúr)
(Leánykökörcsin)
(Borzas peremizs)
(Csilláros ökörfarkkóró)
A fás növényzetet a cserjésekkel érintkező melegkedvelő tölgyesek képviselik, dús cserje- és gyepszinttel, mint például a bérci here, a tejelő búvákfű, az olasz harangvirág és a méreggyilok.
(Olasz harangvirág)
(Méreggyilok)
Gyakori költőfaj ezen a részen az énekesrigó. Kora tavasszal találkozhatunk a gömb alakú, művészi fészket építő őszapóval. A talajon fészkelő, feltűnő színezetű cigánycsuk hímje jóval színesebb a tojónál, de láthatunk errefelé fészekparazita kakukkot is, mint ahogy előfordul itt a tövisszúró gébics és a szajkó is.
(Tövisszúró gébics)
(Szajkó)
A Bél-kő sziklás élőhelyei több madárfajnak is otthont adnak. Leggyakoribb közülük a lakott területeken is megfigyelhető házi rozsdafarkú, a hantmadár, a barázdabillegető, és a bajszos sármány. A Bél-kő sziklavilágában még a téli időszakban is élénk élet zajlik, ekkor ritkán látott állatfajokat is láthatunk: ilyen a havasi szürkebegy, a fenyőrigó, a léprigó, a meggyvágó, a csonttollú madarak, és a hajnalmadár.
(Fenyőrigó)
(Hajnalmadár)
EXTRA TIPP: KERESD MEG AZ ÚTJELZŐ OSZLOPOT, ÉS KÉSZÍTS MELLETTE EGY SELFIE-T - A FOTÓ PLUSZ PONTOT ÉR!
7. ÁLLOMÁS: A BÉL-KŐ CSÚCSA (kilátóhely)
A régi - a kor színvonalához képest igen korszerű - cementgyár, amelyet Wessely Károly osztrák nagyiparos alapított, 1910-ben kezdte meg a működését Bélapátfalván. Az új cementgyárat pedig – hat évig tartó építési és szerelési munkálatokat követően – 1980-ban helyezték üzembe.
A Bél-kő oldalában 1963-ig folyt a két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a kőzetanyag kitermelését a hegygerinc tetején folytatták. 730 méter magasságban megnyitották a felső kőbányát, amely 2002-ig – a cementgyár bezárásáig és lebontásáig, a kőfejtő rekultiválásáig – gyakorlatilag legyalulta a Bél-kő tetejét. Az 1979-es bányatelek fektetésekor a kitermelhető ásványvagyont 176,5 millió tonnára becsülték. A számítások szerint a Bél-kőből a közel száz év alatt 19 475 000 tonna mészkövet termeltek ki, ami azt jelenti, hogy a hegyből több mint 7 millió m3 hiányzik…
A cementgyár 2000-ben bezárt, a bányaterület a Magyar Állam tulajdonába került, majd hosszas előkészítő munkálatok után 2008-ban megtörtént a Bélkő-hegy védetté nyilvánítása. Az azóta eltelt időszakban a bányászat megszűnésével a természet elkezdte visszahódítani a Bélkő-hegyet, egyre gazdagabbá vált a növény-és állatvilága.
A hegy tetejéről páratlan látvány tárul a szemünk elé, a kirándulót szinte megbabonázza a „holdbéli táj”, és Magyarország egyik legszebb panorámája. Az élővilág azonban itt is megfigyelhető: a hegytetőről minden évszakban megcsodálhatjuk legnagyobb hazai varjúfélénk, a holló különböző mozgásformáit, melyek közül a télvégi, műrepülőket megszégyenítő nászrepülés a legfeltűnőbb. Itt vadászik a vándorsólyom, az egerészölyv, de a szerencsés megfigyelő további ragadozó madarakat is láthat itt: így darázsölyvet, vörös vércsét, kabasólymot, héját, karvalyt, vagy a sasfajaink egy-egy példányát. Nyaranta a levegőt surrogva hasítják a sivítozó sarlósfecskék csapatai…
(Kabasólyom)
(Héja)
A hegy élővilága az esti-éjszakai órákban is aktív. Ilyenkor táplálkoznak az erdő kisemlősei, az erdei pocok, a sárganyakú erdei egér, a mogyorós pele. Ezekre vadásznak a környék baglyai, melyek közül leggyakoribb az esti túrázót „hu-hu-hú” hangon riogató macskabagoly. Él itt róka, a ritkán látható vadmacska, és gyakori a nyest. Szürkületkor aktívak a hegység nagyemlősei is, melyek közül a gímszarvas és a tájidegen muflon még a bányászat által érintett, erodált felszíneken is szívesen mozog.
(Mogyorós pele)
(Macskabagoly)
(Gímszarvas)
(Muflon)
EXTRA TIPP: KÉSZÍTS TE IS EGY SZÍVET A TETŐN HEVERŐ KÖVEKBŐL, ÉS KÉSZÍTS EGY SELFIE-T VELE! - A FOTÓ PLUSZ PONTOT ÉR!
Ha végigjártad a tanösvényt – és elolvastad a bemutató táblák szövegét, illetve ellátogattál erre az oldalra is, - akkor mostanra már sok érdekes információt megtudtál a Bélkő-hegyről.
HA HAZAINDULSZ, KÉRÜNK, HOGY AMIT FELVITTÉL MAGADDAL A HEGYRE, AZT HOZD IS LE! - MERT UGYE TUDOD: AZ OKOS EMBER NEM SZEMETEL, A TÖBBIEKNEK PEDIG TILOS!
Fotók forrása: internet